Ugrás a tartalmi részre


Szentirmay Elemér (1836 - 1908)

vissza
Szentirmay Elemér dalköltő 1836. november 9-én született Horpácson, egy, a Széchényi család tulajdonában, lévő lakóházban, a későbbi kertész­lakban.
Szentirmay Elemér (1836 - 1908)

Eredeti neve Németh János volt, de a Szentirmay Elemér művész­néven vált ismertté hazánkban. Apja, Németh Mihály, Széchényi Lajos horpácsi birtokán volt uradalmi ispán. Középiskoláit Sopronban és Székes­fehérváron végezte, majd Budapesten jogot tanult. Huszonegy éves ko­rában jelent meg az első nyomtatott kottában kiadott műve Czenki emlék címen. Ezt a művét a cenki földműves iskola tiszteletére írta. Szolga­bíró, majd gazdatiszt volt. 1860-ban nőül vette Theiller Rizát, egy Székesfehérvári nagykereskedő leányát. Ezután Pestre került. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál működött osztályvezetőként. Szerzemé­nyeinek száma 1863-ban meghaladta a nyolcvanat, 1898-ban, pedig a négy­százat. Sok nótája ma is él, sokan népdalként éneklik. Ilyenek: Hullámzó Balaton tetején...; Szálldogál a fecske...; Rózsabokorban jöttem a...; Zsebkendőm négy sarka.. .; Zsindelyezik a kaszárnya. . .; Csárdás kis ka­lapot veszek..., Édesanyám is volt nékem...; Piros, piros, piros...; Ucca, ucca...; Ritka búza...; Csak egy szép lány van a világon...; Jázminbokor kihajlik...; Ez a kislány azt hiszi...; Gyászba borult az életem...; Húzzad cigány. ..; Be szomorú ez az élet...; Piké szoknya...

Különösen nagy sikert ért el népszínművekhez írt dalbetéteivel. Ö zené­sítette meg a Nótás Kata, A piros bugyelláris, A sárga csikó, A falu rossza és az Öregbéres című népszínművet. Írt kórusműveket férfikarra, színmű­veket, novellákat. Az Országos Magyar Dalárdaegyletnek és a Liszt Fe­renc Zeneegyesületnek alelnöke volt. Liszt Ferenc többször elismerően szólt róla, és levelet is küldött neki, amelyet Szentirmay nagy gonddal őrzött.

1908-ban halt meg Budapesten. Halálának ötvenedik évfordulóján - 1958-ban - szülőfalujában, Sopronhorpácson emlékünnepséget tartottak Freier József iskolaigazgató szervezésében, és emléktábláját is leleplezték szülőházán - ma a kultúrház északi falán látható. Az ünnepélyen együtt szerepelt a község énekkara és fúvószenekara, nagyrészt Szentirmay-művekkel.

A dalköltő a Kerepesi temetőben nyugszik. Sírfelirata:
"Gyönyörű szép magyar nóták halott édesapját
Halhatatlan gyermekei, nótái siratják."

TOP PLUSZSzéchenyi 2020Magyar Falu program