TOP PLUSZSzéchenyi 2020

Horpács

vissza
Rövid ízelítő Sopronhorpácsról:
Sopronhorpács Soprontól délre és Kőszegtől északkeletre a Kisalföld nyugati peremvidékén, a Répce-síkságon fekszik.

Első okleveles említése az 1220-as évekből származik, egy későbbi oklevélben Hurpach néven szerepel, 1464-ben már Puztahorpacz néven említik. 1906-ban kapja a mai, Sopronhorpács nevet, hogy megkülönböztethető legyen a hasonló nevű Nógrád megyei településtől. 1536-tól Nádasdy birtok, 1677-től viszont már a Széchenyi család birtokolja.

Római katolikus temploma Szent Péter és Pál nevét viseli. A XII. század utolsó harmadában egyszerű falusi templomként épült, később az Osl család nemzetségi templommá építtette át. Az idők folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XIII. század elején épített kegyúri templom került. A XVI. század első felében a templomot oly mértékű tűz pusztította, hogy következményeképpen beomlott a szentély és a szentély előtere. 1737-ben a szentélyt, majd 1741 és 1747 között az egész templomot beboltozták. A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként nyerte el mai alakját. A templombelsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei egyaránt megtalálhatók.

A volt Széchenyi-kastély 1772-1773-ban épült barokk stílusban. 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött Horpácson, a kastélyban Liszt Ferenc. Itt zenésítette meg Jókai Mór Petőfiről írt "Holt költő szerelme" című versét.

 

SOPRONHORPÁCS KÖZSÉG TÖRTÉNETE 
/Kivonat Briber József Sopronhorpács Krónikája c. könyvéből/

Történelem
A Község a Kisalföld peremén a nyugati határtól 4 km-re található. Területe 20,7 km2. Tengerszint feletti magassága átlagosan 195m. A napfénytartalom évi átlagban 1900 óra, a csapadék 630mm, a középhőmérséklet 10°C. Neve 1906-ig Horpács, utána Sopronhorpács és ez maradt 1933 után is amikor a közeli Lédeccel egyesült /ld. Később!/ Első írásos említése 1230-ban /birtokadományozás/. Régóta lakott hely. A csiszolt kőkorból gabonazúzó, kőbalta, a bronzkorból gombostű, a kelta időkből egyfülű agyagpohár került elő. Római pénzeket, cserépedényeket, téglasírt karkötőt és lándzsahegyet is találtak. A honfoglalás körüli időkben a gyepű /határvédelmi vonal / része volt.

Birtokok
Horpács évszázadok során, mint jobbágyközség alakult ki. Első birtokosa a besenyő eredetű Osl család 1180-tól 1320-ig. Ők adományoznak földterületeket a csornai prépostság horpácsi fiókegyházának. 1241-ben a lakosság a környező erdőkbe menekül, a templom is leég. IV. Béla bajor telepeseket hozat.
Következett a Kanizsai család 1329-től 1535-ig. 1387-ben 7 vár, 7 város és 70 falu urai. Kanizsai László részt vesz a Nándorfehérvári csatában (1456) Nagy szerepe van Mátyás királlyá választásában. 1526-ban már majorjuk van Horpácson, melyhez 273 hold szántó tartozik. 1529-ben Bécset, 1532-ben Kőszeget támadja a török had. Emiatt Horpács is nagy kárt szenved.
A 3. birtokos család 1536-1671-ig a Nádasdy cslád. A vagyon megalapítója Nádasdy Tamás, aki 1536-ban feleségül veszi a 14 éves Kanizsai Orsolyát. 1558-ban Horpácson "majorházat" épít. Ferenc nevű fia a híres "fekete bég" aki egy kivételével minden csatába (Fehévár, Komárom, Kanizsa, stb.) megveri a törököt. Pál következik, aki először Bocskait és Bethlent támogatja, később azonban a Habsburgokhoz áll. 1625,ben grófi címet kap, a közeli Keresztúron várat épít. Második Ferenc, az ország leggazdagabb főura, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben fej-, és jószágvesztésre ítélnek a Habsburgok.
Néhány kisebb birtokos horpácson a évek során: Premontrei rend, Zomori Márk, Agyagos Zeura Antal, Herbortyai János, Kishöfleini Gergelyné, Lozsi Gáspár, a csornaiak, rozgonyiak, viczaiak, Rátky Menyhért, hogy csak a főbbeket említsük.
A következő, egyben utolsó Horpácsot birtokló főúri család a Széchenyiek, 1677-től 1945 évig ( A kastély és a park leírását lsd. Más helyen!) a birtokosok sorrendében.
1677-1695 Első György érsek a vagyon megalapítója. A közjavára is hatalmas összegeket juttatott. Templomokra, iskolákra, kórházakra stb. Pozsonyban halt meg 103 éves korában.
1695-1703 II. György. Zalaegerszeg várkapitánya. Részt vett a török kiűzésében. Grófi rangot kap. Fetőszéplakon halt meg 1732-ben.
1703-1738 I. Zsigmond. Sokat perlekedi a lövői jobbágyaival. 1741-ben halt meg Fetőszéplakon.
1738-1760 László. Az első Széchenyi gróf, aki Horpácson lakik az akkori kiskastélyban. Felsőbüki Nagy Pál az ügyvédje. Ő is a lövői jobbágyokkal perlekedik. Az 1753-ban Horpácson tartott úri széken egyesek 40 pálcaütést, sőt börtönt kapnak. Sopronban halt meg 1760-ban.
1762-1767 Antal. Altábornagy, Kőszegen várkapitány. Felesége Barkóczky Zsuzsanna, a cenki hársfasor létesítője. Horpácson 14 jobbágya és három zsellére van a 335 holdas birtokon. 1767-ben halt meg.
1767-1769 II. Zsigmond.
1769-1774 József és Ferenc együtt.
1774-1814 Ferenc. Horvát bán, somogyi főispán. A birtokot adóssággal veszi át. József özvegyét veszi feleségül, birtokokat vesz, lövőn templomot épít. Hajnóczy József a titkára, kit azonban a Martinov féle összeesküvésben kivégeznek. 225 ezer hold birtokát 3 fia között felosztja 1825-ben halt meg Bécsben.
1814-1855 Lajos (István testvére) Fő udvarmester Bécsben, állását azonban 1849-ben felmondják, mivel Dénes fia részt vesz a szabadságharcban. Két feleségétől, összesen 8 gyermeke van. Bécsben halt meg 1855-ben. 
1855- 1898 Imre. Több helyen áll diplomáciai szolgálatban. István halála mélyen érinti őt és testvéreit is. 1860-ban nagy tűzvész a faluban, részt vesz az oltásban, a cselédséggel együtt. Pénzzel, élelemmel segíti a károsultakat. Átalakítja a kastélyt. Híres tehenészete, kertészete van. 1898-ban halt meg. 
1898-1934 II. Dénes. Ő is diplomata több helyen. 1934-ben, Stockholmban halt meg rákban.
1934-1945. János. A grófi család az oroszok bejövetele előtt nyugatra menekült. Idézzük a nagycenki kripta feliratát. "voltunk, mint ti, lesztek, mint mi, por és hamu."

Horpács a jobbágyközség
Horpács hosszú évszázadokon át 1948-ig jobbágyközség. A jobbágyok felszabadítása Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendeletével kezdődött, melyben úgy a földbirtokosok jogait és kötelességeit nagy vonalakban szabályozta. (Ekkor még a három nyomásos művelési mód működött.) A horpácsi jobbágyság és Gr. Széchenyi Lajos földesúr között az "úrbéri rend beszedés" 1837-ben kezdődő 7 éves per eredményeként jött létre. Az 1848-as törvények alapján megszűntek az úrbéri szolgáltatások, a jobbágy szabad lett.

Horpács a középkorban
1532-ben Kőszeg, 1683-ban Bécs ostromára vonul fel a török sereg. A lakosság az erdőbe menekül. Horpács is elpusztul, gyönyörű templomával együtt. Később a kuruc, de leginkább a labanc seregek zsarolják. 1711-14 években pestis, 1800 után a kolera szedi áldozatait. 1805-ben Napóleon hadai törnek be. Mind több szegénylegény betyár bujdosik az erdőkben a katonai szolgálat elől. Az 1848-as szabadságharcban ször érkeznek falunkba vörös katonák gyűlést tartatni, rekvirálni (többek között 33db szarvasmarhát) Áldozatot nem kívánt náluk sem a vörös, sem a fehérterror. Trianon aztán "biztosította" a további szegénységet, melyet tetőzött a világgazdasági vállság is. 1929-33-ig.

A II. világháború és előzményei
1920-ban megalakult a Hangya Szövetkezet. Dénes gróf hősi emlékművet állíttat. 1922-ben sovány földreform. Az ország szántóterületének 8 %-a került kiosztásra. Községünkben az 54 fő 5 holdon aluli törpebirtokos összesen 119 hold szántón gazdálkodik, egyetlen személynek, pedig 1377 hold szántója volt. 1925-ben megalakult a levente egyesület. 1930 polgári lövészegylet alakul. 1933 a szomszédos lédecet rendeletileg Sopronhorpácshoz csatolják.
A nagyhatalmak már nagyon vágytak kisebb államok maguk közti szétosztására. Másik fő indíték a Trianonban született diktátum helyrehozatala volt. Mi is kaptunk vissza területeket. 1941 Magyarország is belép a háborúba. Községünkben megalakul a leánykör 38 taggal.
1942 Jegyrendszer bevezetése. Legényegylet alakul 24 taggal.
1943 A Doni katasztrófában több horpácsi is elesett. (a hazától 2000km-re)
1944 Egyes államok kiugranak, az oroszok év végén már pesten vannak. Elviszik a község egyetlen zsidó családját. Angol - amerikai bombazáporok a környék városaira. Értesítések hősi halottakról. A hangulat mélyponton. A front ideér. Szerencsére Dr. Sedlmayr Kurt eléri, hogy a helyi leventék nem kerülnek nyugatra. Március 30. igazi nagypéntek, átmegy községünkön a front. Fogolytábor is létesül a grófi major területén.
A két világháború áldozatainak emlékműve a templomkertben. Ezen kívül az önkormányzatnál letétben a Hősök könyve 1958. Az elesettek 30 + 36 fő adataival. Több helyen fotóival, tábori lapjaival.

A II. világháború után
Hadifoglyok érkezése, romeltakarítás, szegénység, földreform újjáépítés, horpácsi vegyeskar 1946. Kékcédulás választások 1947. Iskolák államosítása 1948. A közeli országhatáron vasfüggöny építése (1949) Gépállomás létesült 1950-ben. Kulák üldözés kezdete 1951, tsz alakulás először 1956.

Szabadságharc 1956
Az orosz megszállás és egy sor belpolitikai esemény csüggedést váltott ki a lakosságból. A pesti események híre október 24-én érkezett községünkbe a rádió útján. ("Fasiszta-, reakciós elemek" stb.) A tsz és a pártszervezetek széthullottak. Térzenék, falugyűlés a nemzeti tanács megválasztása. Ennek fő tevékenysége Budapestnek szánt élelmiszer összegyűjtése és szállítása volt. Csupán a tsz-ből vittek 20q lisztet, 30q burgonyát, 10db sertést, 10q marhahúst és 160db csirkét. Községünkben nem történt különösebb esemény, de a megtorlás talált büntetni valót. Így munkahelyi felmondásra, fegyelmileg áthelyezésre is sor került. Göcsei László mint páncélos hadnagy esett el a pesti harcokban.

TOP PLUSZSzéchenyi 2020Magyar Falu program