LÉDEC TÖRTÉNETE

Engedjék meg, hogy e szép ünnep alkalmával az ünnepelt község, a régi Kislédec történetét röviden ismertessem.

A falu keletkezéséről sajnos nincsenek írásos adatok Az első írásos latin nyelvű okirat 1461. Szept.14-én említi. Ekkor a falu birtokosa, Haraszti Tarpán János-kapuvári várnagy -örököse nem lévén (magva szakadván) - itteni birtokainak nagyrészét a csornai premontrei prépostságnak adományozza. Ez időben a falu Kishorpács, Pusztahorpács, később kislédec néven szerepelt. Egyházilag mindig Horpácshoz tartozott. A történelem során a község sokat szenvedett. Csak a török időben háromszor fosztották ki és égették fel. A lakosság a környező erdőkben keresett menedéket. 1588-ban a nemeskéri megyegyűlésen a jó és becsületes munkáért a falu adómentességet kapott. 1660-ban két jobbágy: Ujj Teréz és Czuppon Mihály nemesi rangot kap. A falu lakossága Jobbágyokból, zsellérekből és nincstelen napszámosokból állott. Leggyakoribb családnevek: Bán, Németh, Foki, Horváth, Varga, Lapicz, Nagy. A Bán nemzetség 10 családból áll és a falu tekintélyes részét alkotja. Kislédecnek már az 1700-as években volt kocsmatartási és húsvágó joga.

1840-ben megszűnik a jobbágyság. Minden egészhelyes jobbágy részére 20kh szántóföldet mértek ki egy tagban 18 kh erdőt is kapott a falu, ez az 1880-as években kiirtották, területét szántóföldé alakították. A premontrei gazdaság területe ekkor 228kh szántó és 34kh legelő volt, amit a Nagycenki Cukorgyár Rt. Bérelt. A kápolnát 1891-ben közadakozásból építették Lapicz György gazda egymaga 150 Ft-ot adott erre a célra. Az építési költség összesen 1000 Ft volt. Az oltárt a horpácsi id. Molnár János és neje Kustor Anna készíttette Tirolban, 200Ft-ért. Ekkor ültették a kápolna előtt álló négy vadgesztenyefát is, amely kupolaszerű alakjával természeti különlegességet és impozáns látványt nyújt. A kápolnának eredetileg csak egy harangja volt, a másodikat Horváth Mihály lédeci lakos készíttette 1 934-ben. Ünnepi misét évente kettőt tartottak: Szt.Antal (jun.13) mint védőszent napján és lédeci búcsúkor, október első vasárnapján.

Az évek évtizedek folytak egymás után 1930-ban a premontrei birtokon új bérlő jelent meg, Dr. Sedlmayr Kurt mezőgazdász, kutató mérnök Eredményesen megszervezte a Nemesítést, már 1936-ban 2 cukorrépa fajtája állami elismerésben részesült, és az intézmény rövidesen nemzetközi hírnévre tett szert. Életében összesen 18 államilag elismert növényfajtát nemesített egyedül, vagy kutatótársaival közösen. Mint kétszeres Kossuth-díjaskutató, akadémiai tag 1956 után Bécs mellett is megalapított egy répakutató intézetet. 1965­ben hunyt el. A lédeci intézet termelte és termeltette meg az itt kinemesített nagy hozamú növényfajták vetőmagját, ezzel évtizedekig ellátta az egész országot és exportra is jutott. Ekkora eredményt egyetlen magyarországi kisközség se mondhat magáénak.

1933-ban be1ügyminiszteri rendelettel a falut Horpáccsal egyesítették, még a nevét is elvesztette, de az élet folyt tovább. Nem volt az egész községnek tejátvevő helye, de a Lédeciek gondoltak egyet és saját erőből építettek Közben ideért a II. világháború. A falut 1945. márc. 30-án délután foglalták el. Három lakóház és öt pajta égett. A front elvonult, de a falunak meg kellett szenvedni az újjáépítést, a pénz elértéktelenedését, az 50-es évek politikai keserveit. Pl. a lédeci Molnár családot kulákká, osztályidegenné nyilvánították és tönkretették Az Intézetben tovább folyt a nemesítés. 1951-001 állami tulajdon lett, a falu és a környék lakosainak továbbra is munkaalkalmat biztosított. Az 1956-os forradalom alatt a faluban nem történt különösebb esemény. A lakosság nagy örömmel vett részt a felvonuláson a kastéyban tartott szimpátiagyűlésen. A nagy TSZ szervezés idején 1959-ben Lédecben külön Tsz alakult Hunyadi néven, ez 1961-ben egyesült a Horpácsi Béke Tsz-e1. 1970-ben aztán öt község egyesült Alkotmány néven. A további események közismertek

Az elmúlt évszázadban Lédec 5 papot adott az egyháznak. Lédec mindig Római katolikus vallású és magyar anyanyelvű volt. De nemcsak a nyelvében volt magyar hanem a szívében is. Ha a haza veszélyben volt harcolni, és ha kellett meghalni is tudott. Ennek többször is bizonyságát adta. Az 1848-as szabadságharcnak is voltak lédeci résztvevői: Németh Ferenc tizedes és Galavics Gergely közlegény. Az I. világháborúnak is több résztvevője és hősi halottja volt. Helytállásért, bátorságért ketten kaptak vitézi címet Árpás György és Csanádi János. A II. világháború során ebből a kis falurészből kilencen haltak hősi halált, köztük az én édesapám is! Cum Deo Pro patria et Libertate!

Lédec lakossága a történelem során tisztességről, becsületről és különösen összetartásról tett tanúbizonyságot. Azt a szellemet, azt a hitet, azt a felebaráti és hazaszeretetet) tanítani kellene. Most amikor tombol a gyűlölet, az irigység a hazugság, la lenézés. Most amikor az emberek gondolat világát csak egy, a szerzésvágy tölti ki. Mikor a média is a bűnt, az emberi rossz Tulajdonságokat reklámozza. Mikor a pénz ördöge, la szerzés istene Mammon uralkodik, De álljunk meg egy percre, gondolkodjunk el, tanuljuk, és ne felejtsük el Fekete István vadász, író híres mondását, amely így szól:

" Pénz vagyon, füstté, porrá válik, de a szeretet örök"

Jó szórakozást és jó egészséget kívánok mindenkinek, Köszönöm, hogy meghallgattak.

Kislédeci falunapi emlék. Tisztelettel, szeretettel:
Csitkovics János

2004. június 13.